Hivatali vesztegetés
Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Gyakran Ismételt Kérdések
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést "vesztegetés", illetve a passzív vesztegetést "vesztegetés elfogadása" elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.
A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.
A passzív vesztegetést - a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével - a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
Aktív gazdasági vesztegetésért (a Btk. alapján vesztegetés bűncselekményéért) felel, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje.
A Btk. alapján a vesztegetést elköveti az is, aki a külföldi gazdálkodó szervezetnél dolgozó személy működésével kapcsolatban követi el a vesztegetést.
Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, aktív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés bűncselekményt) követ el. Úgyszintén aktív hivatali vesztegetést valósít meg a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha felügyeleti vagy ellenőrzési tevékenységének teljesítése mellett megakadályozhatta volna, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében hivatalos személyt megvesztegessen. Megjegyzendő, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azért is felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból nem teljesítette ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenységét.
A Btk. alapján a hivatali vesztegetést elköveti az is, aki külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el a vesztegetést. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg.
Végül aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, az aktív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el. A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményével kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, a jogtalan előny ígérése, illetve a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent. Az előnnyel kapcsolatos fogalmi megközelítés megegyezik a passzív vesztegetés kapcsán leírtakkal. Az előnynek a vesztegetés esetében jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható.
Az előnyt adni vagy ígérni a hivatalos személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek, vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személynek (ha az nem hivatalos személy) vagy rájuk tekintettel másnak kell. A más személy bárki lehet, azonban fontos feltétel, hogy az elkövető feltételezze: képes lehet a célszemélyt, azaz a megvesztegetni szándékozott, döntési pozícióban lévő személyt érdemben az elkövető érdekében befolyásolni. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a más személy valójában nem is rendelkezik személyes kapcsolattal a célszemély felé, illetve, ha az előnyadás tényéről a célszemélynek nincs tudomása, vagy azzal nem ért egyet.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
A jogtalan előny adása az előnynek a célszemélynél vagy a vele kapcsolatban álló más személynél (például a lányánál) történő realizálódását eredményező aktív magatartás. A jogtalan előny ígérése az előny jövőbeni bekövetkeztére vonatkozó nyilatkozat.
A felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása passzív magatartás. Az elkövető felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettsége a rá vonatkozó munkaköri leírásokból, a szervezet szervezeti-működési szabályzatából határozható meg. Mulasztás esetén fontos feltétel, hogy az elkövető e kötelezettségeit felismerje, és szándékosan vagy gondatlanságból hanyagolja el azok teljesítését.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
A bűncselekmény általános alakzatának elkövetője bárki - akár hivatalos - személy is lehet. Az aktív hivatali vesztegetés másik fordulatában azonban csak meghatározott személyek - a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa - jelenhetnek meg elkövetőként.
A bűncselekmény az általános alakzat esetén csak szándékosan követhető el, a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azonban akkor is büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból mulasztotta el kötelezettségei teljesítését.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
Az aktív gazdasági vesztegetés súlyosabban büntetendő alakzata, ha a jogtalan előnyt a szervezetnél önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban adják vagy ígérik.
Mind az alapesetben, mind az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett minősített esetben még súlyosabban minősül a vesztegetés, ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Az aktív hivatali vesztegetés általános formája esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell.
A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) és a vesztegetés elfogadása tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
A hivatali visszaélés súlyosabb megítélésű esetében az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy ezzel a hivatalos személyt magát is bűncselekmény - hivatali visszaélés - elkövetésére vegye rá.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha az aktív vesztegetés elkövetője a cselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről.
A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál - mihelyt tehette - nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)